2012. december 10., hétfő

Dzsánkiiiii!

Aki eddig végigrágta magát a bejegyzéseken, észrevehette, hogy drága tezsvéremmel kicsit külön utakon járjuk a kultúra világát. Ő inkább az "entellektüel" vonalat képviseli: komolyabb könyvek, színház satöbbi. Szerény személyem inkább a filmek, de leginkább a sorozatok világában létezik. A továbbiakban megpróbálom átadni a sorozatos-életérzést :)

Nemrég volt egy kérdés a Junkie-n, hogy mitől jó a jó sorozat. Sok okos válasz volt, én azt írtam volna, hogy azért, mert "beránt", akkor és ott csak azzal foglalkozom, teljesen elfeledkezem a külvilágról, névről ismerem a főszereplőket stb.

Mikor is kezdődött a sorozat-függőségem? Jó kérdés. Az első sorozatom, mint gondolom többeknek, A Dallas volt. Nem a mostani utángyártott izé, hanem az eredet Dzsoki, Bobi, Szamanta (direkt nem angolosan írtam a neveket!). Hatalmas fílingje volt, mindenki úgy akart élni. Emléxem, akkor még csak a király egy-kettő (M1 és M2) volt, más nem, és mindig ugyanazon a napon, ugyanakkor adták a sorit. Talán kedden. És egyik nap áramszünet volt!!! Hatalmas krízis, lázban égett egész Tatabánya :)

Ahogy múltak az évek és kezdtek beszivárogni az újabb adók, több sorozatot ismertem meg. Most átugranék pár évet, és érkezzünk meg a 90-es évekbe, amikor is képes voltam éjfélig fent maradni, hogy nézhessem Az elnök embereit (természetesen 23 óra után kezdődött). Vagy amikor az HBO-n ment a 90210 vagy a Melrose Place? És mikor évekkel később jött a Szex és New York? És a Buffy?

Kicsikével később még inkább kinyílt a világ, és azt hiszem valahol az elmúlt 10 évben szaladt el velem igazán az a bizonyos paci: Lost, BSG, CSI (az eredeti, a NY, a Miami), Jóbarátok, Mentalista, Hősök, Glee, Deadwood, 4400, Drót, Sons of Anarchy, Shield, Boardwalk Empire, 24, Prison Break, Walking dead, Alias, Warehouse 13... Felsorolni is lehetetlen.

Mi is a jó a sorozatnézésben? Ha nagyon kívülről nézzük, semmi. Órákat rabol el az életedből, csak ülsz a tv/monitor előtt, akár le is éghet tőled a konyha. De mégis jó, mert nyelveket tanulsz (sorozatot szigorúan csak eredetiben érdemes nézni szerintem), új embereket ismersz meg, kiderül hogy a munkahelyeden SZINTE MINDENKI sorozatot néz - külön meg kell említenem MF-et és SZA-t (szégyenlős fiúk, nem akarják a hírnevet). 

Új témákat ismersz meg: sci-fi, motoros bandák, mentalisták, nyomozók, vámpírok, jöhet bármi, mindenhez hozzá tudsz ezután szólni.

Nagyokat nézel, mikor kiderül, hogy az a színész, akit eddig csak egy szerepben ismertél, azon kívül mennyi mindenben játszott. És akkor azt a sorit is elkezded. És abból eljutsz egy másikba. És egy másikba. Nálam ez már addig fajult, hogy listát vezetek a megnézendő sorozatokról:



Másik nagy kérdés: hetente nézzük a sorozatot, vagy "daráljuk"? Én a darálást (egymás után egész nap nézni a részeket, amíg bírom :D) támogatom, mert gyűlölöm a cliffhangereket (amikor otthagyják az embert lógva a rész végén, és várnod kell a következő részig, hogy kiderüljön, mi történt). 
Egyedül nézzük-e, vagy társaságban? Szerintem a soritól függ. A Buffy-t pölö nem nézetném meg az urammal, mert az egy tipikus gulity pleasure (bocsánatos bűn), mert ugye a tinilány szerelmes lesz, vámpírokat öl, csalódik, szerelemes lesz, meghal, vámpírokat öl, megmenti a világot, vámpírokat öl. De a Sons of Anarchy szigorúan együttnézős. Ahogy a Shield és a Prison Break is.

Sokáig tudnám még ragozni, de ugyanoda jutnék: SOROZATOT NÉZNI JÓ! Mindegy mit, mikor, miért, kivel. A lényeg, hogy jól érzed magad, és mindig van kivel megbeszélni a történteket. 

Ja, és ha a kedvenc sorozatod szereplőjéről raksz ki háttérképet, akkor szerintem kiérdemelted a "Dzsánkiiiii" jelzőt, isten hozott a klubban, TE IS FÜGGŐ VAGY!! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése