2013. november 30., szombat

Steve Berry: A Jefferson-kód

Négy amerikai elnököt gyilkoltak meg: Lincolnt 1865-ben, James Garfieldot 1881-ben, William McKinleyt 1901-ben és Kennedyt 1963-ban. Vajon lehet összefüggés a halálesetek között?
Az első, amerikai elnök ellen megkísérelt merénylet 1835-ben volt, Andrew Jacksont egy 32 éves szobafestő próbálta megölni.  Nem sikerült neki, de ez csak véletlen, egymás után két fegyvert is előrántott Jackson közvetlen közelében, de egyik sem sült el. Kiderült, hogy munkanélküliségéért az elnököt okolta. Richard Lawrence-et őrültté nyilvánították, és elmegyógyintézetbe zárták. Hogy jön ez ide? Mindjárt kiderül,
Kedvenc Cotton Melone-unk (az amerikai James Bond) nem sokáig élvezheti a boldog napokat Cassiopeia Vitt-tel. Éppen New Yorkba érkeznek egy kellemesnek ígérkező hétvégére, amikor Melone egy roppant rejtelmes emailt kap egykori főnökétől, Stephanie Nelle-től, amelyben kéri, találkozzanak. Hősünk mit sem sejtve eleget tesz a kérésnek, melynek következtében hirtelen az amerikai elnök, Danny Daniels elleni merénylet kellős közepén találja magát. Természetesen megmenti az elnököt, aki még természetesebben segítséget kér tőle és Cassiopeiatól a felbujtó megtalálása érdekében. Kicsit kínos az ügy, ugyanis a First Lady is gyanússá válik, azonban végül kiderül, hogy a kalózok leszármazottaival kell felvenni a harcot, akik nem első alkalommal kíséreltek meg merényletet amerikai elnök ellen. Soha nem voltak kiscserkészek, azonban volt egy jogszabály, ami büntetlenséget ígért nekik. Azonban úgy alakult, hogy ezt a dokumentumot Andrew Jackson (akit szintén meg akartak ölni a tengeri vámszedők) eltüntette, és egy eddig feltörhetetlen rejtjellel, az ún. Jefferson kóddal lezárt. Azonban egy tudós megfejtette a rejtélyt, ezért a kalózok minden lehetséges módon meg akarják szerezni a lapokat, mert nincs sok kedvük börtönbe vonulni. Ehhez természetesen Malone-nak is lesz néhány szava, ráadásul az amerikai elnöki családban is keverednek a szerelmi szálak.
Steve Berry eredetileg történész, ezért ezúttal is nagyon sok érdekességet tudhatunk meg az amerikai elnökökről. Azonban határozottan csökkent a könyv színvonala az előzőhöz képest, tisztes iparosmunka, de határozottan gyengébb, mint A császár sírja. Minden fordulat kiszámítható, hiányzik belőle a frissesség, biztosra ment az író, azt ismételi, ami korábban már sikert hozott számára: izgalmas akciójelenetek, dögös  főhős és főhősnő, sok mellékszereplő, titkosszolgálat, történelmi rejtélyekkel tűzdelt sématörténet. Nem kicsit vagyok csalódott, ennél sokkal többet vártam.
Egyszer érdemes elolvasni, de ha legközelebb ugyanezt a színvonalat kapom, én nem olvasok több Steve Berry könyvet az biztos, pedig eddig nagy fan voltam. 

2013. november 2., szombat

Így szerettek ők 2.

A Magyar Királyi Honvédség egészségügyi tisztje érhető módon zilált lelkiállapotban jelent meg abban a lakásban, ahol a felesége tartózkodott a szeretőjével. "Most meghaltok!" kiáltotta és pisztolytáskájához kapott, amelyből látványosan előhúzott - egy mackósajtot. Az abszurd jelenet valóban megtörtént, ami nem is olyan meglepő, ha elárulom, hogy a tisztet Örkény Istvánnak hívták.
Újra visszatért a könyvesboltokba Nyáry Krisztián és a minőségi irodalmi bulvár. Újabb íróink, költőink magánéletébe nyerhetünk bepillantást és ismét kiderült, hogy unalmasan csak az tud írni, aki unalmas életet él. Ennek megfelelően az irodalom nagyjai két végén égették a gyertyát, szenvedéllyel élték az életüket, és jól belegázoltak azoknak a lelkébe, akik megosztották velük a mindennapokat. Ismét fény derült arra, hogy nagy ára van az irodalmi halhatatlanságnak, múzsának lenni nem éppen habos-babos elfoglaltság. A gyönyörű verssorok/prózák mögött rengeteg emberi dráma, tragédia húzódik meg, ugyanakkor persze hatalmas érzelmek is. Mindenki döntse el maga, hogy vállalná-e egy ilyen pusztító, őrjítő, mennyországot és poklot bejáró, zsigerig hatoló szerelmet. Én biztos kipróbálnám, mert egyszer át kell élni egy ilyen érzelmet, de azért hosszú távú kapcsolatban nem gondolkodnék egy íróval/költővel, az biztos!
Nézzünk néhány érdekességet a könyvből:
- A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc lángoló szerelmes sorokat írt - egy férfihoz 
- Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük
- Móricz Zsigmond korántsem plátói érzelmeket táplált Csibe iránt, olyannyira nem, hogy még közös gyerekük is született
- Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, miután párbajozott is miatta
- Bródy Sándor szíven lőtte magát, amikor szeretője, Erdős Renée (az első női író volt, akinek volt mersze erősen erotikus regényt írni) elhagyta
- Füst Milán 60 évig tartott fenn szerelmi kapcsolatot szíve hölgyével, akivel csak néhány napot éltek együtt
- Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek (és akit persze szintén elhagyott..)
Sorjáznak előttünk a különböző emberi sorsok, akadnak szép, szomorú, tragikus, és gyönyörű szerelmek is, a régmúltból és közelmúltból egyaránt, szórakoztató, mégis tárgyilagos stílusban, és persze nem maradhatnak el az örökbecsű sorok sem.
Szerintem ez a könyv jobban sikerült, mint az előző, egységes, olvasóbarát a stílus, mondhatnám profibban lett megírva, lehet rajta szörnyülködni, elandalodni, intimpistáskodni, de közel sem bulvár színvonalon. Mindenkinek ajánlom!