2012. november 1., csütörtök

Etyekwood

Born to be wild! A szelíd motoros a képen egy kedves kollégám, aki nem tudott és nem is akart ellenállni a kísértésnek, hogy kipróbálja, milyen zöld háttér előtt forgatni.
Hát igen, a film egy csoda, de valójában illúzió. De gyönyörű illúzió, ezért naná, hogy kíváncsiak voltunk, hogyan születik a varázslat a filmvásznon. Az éves munkahelyi kirándulást ezért az etyeki Korda Filmstúdióba (hétköznapi nevén Etyekwoodba) szerveztük.
And action!
Még életemben nem jártam Etyeken (mert olyan messze van..), ezért meglepetten fedeztem fel, hogy milyen kedves kis falucska. A falu végén azonban nem a kurta kocsma, hanem a következő kép fogadott:
Nem jöttem rá, hogy mire akar utalni a bejárat, de annyira nem is érdekelt, hiszen lenyűgöző látványt nyújtott. Az már nem tetszett annyira, hogy mezei látogatóként nem tehettük be a kocsink orrát a szentély kapuján, hanem a kinti parkolóban kellett várnunk, de hát lássuk be, nem vagyunk filmsztárok (még!), ezért a vörös szőnyeg helyett ezúttal be kellett érnünk a murvával (nem baj, lesz ez még így se!).
A jegyeket ebben a nem túl előkelő külsejű bodegában vehettük át (remélem, azért idővel építenek a helyére egy szép épületet, mert a látogató itt szerzi az első benyomást a filmparkról, jobban kellene figyelni rá, de hát még gyerekcipőben jár a túraszervezés):
A látogatóközpont viszont egész jól néz ki, a felirat pedig nagyon találó:
A felirat története: Hollywoodot egy időben elárasztották a politikai okokból Amerikába menekült magyar művészek és művészlelkek, ezért a magyar származású George Cukor (az Elfújta a szél, a My Fair Lady legendás rendezője) ezt a feliratot tette ki az ajtajára, hogy ne zaklassák feleslegesen.
Nem sokat kellett várnunk, megérkezett kedves vezetőnk, és kezdetét vette a túra:
Az első utunk New Yorkba vezetett:
Vendéglátónk büszkén mesélte, hogy a világ második legnagyobb New York díszletében sétálgatunk (azért ez nem semmi, nem igaz?), és hogy ez még csak a kezdet, további fejlesztéseket terveznek, valamint azt is megtudtuk, hogy dübörög a filmpark: folyamatosak a forgatások, szinte teljes kapacitáson működnek. 
Ebben a díszletben forgatták a Hellboy 2-t (szürreális képregényfilm, nekem nagyon tetszett!), és még azt a falra kent zöld izét is láthattuk, ami szerepel a filmben (aki nem látta a filmet: egy nagy zöld izé átrendezi New York képét, de persze jön kedvenc Hellboyunk és szó szerint felkeni a falra):
Most a Borgiák c. sorozat van műsoron a filmparkban, már a harmadik szériát forgatják. Muszáj elmondanom, hogy a második szériában több jelenetet forgattak a tatai Angolparkban, nagy öröm volt viszontlátni a filmben azokat a helyeket, ahol sétálni szoktunk. A katedrális c. sorozat is itt forog, a díszletek itt sem megvetendőek:

A New yorki díszlet után sajnos el kellett rakni a fényképezőgépeket, ezért csak elmondani tudom, hogy milyen hatalmas és lenyűgöző Európa legnagyobb filmstúdiója, és hogy mekkora élmény a Borgiák c. sorozat díszletében sétálni.
 
A külső helyszínek után a látogató központban egy interaktív kiállítást tekinthettünk meg.
A bejáratnál mindjárt Chaplinbe és Churchillbe botlottunk:
A  kiállítás kezdetén Korda Sándor kalandos életével ismerkedhettünk meg. Az én kedvencem egy jelenet volt leghíresebb filmjéből, a VIII. Henrik magánéletéből:

-
Egy érdekesség: még Magyarországon Korda Sándor rendezte a Nagymama c. filmet Blaha Lujzával:
Korda Sándor életének megismerése után a film technikai csodáinak felfedezésére indultunk. A mozi életének hajnalától láthattuk a fejlődés lépcsőfokait:

Majd a jelmezek kerültek sorra. Az én kedvencem A magyar vándor c. filmből az a ruha volt, amit Soma Mamagésa viselt a filmben:

Majd néhány filmes trükköt ismerhettünk meg:

Vitathatatlanul a green screen volt a csúcs:
Megismerhettük még az animáció, a rajzfilmkészítés, a szinkronizálás, és az utómunkálatok apró kis titkait.
Gyorsan elszállt a két óra, véget ért a túra, búcsút vettünk a film hazai szentélyétől.
Ha már Etyeken voltunk, megtekintettük a falu tájházát is:
Majd elfogyasztottuk késői ebédünket a helyi borházban:
A nap zárásaként megnéztük azt a területet, ahol a Tenkes kapitányának egy részét forgatták:
Csapó, ennyi!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése