Lev Tolsztoj: Anna Karenina

És ímhol, az első vendégblogger bejegyzés! A szerző anonim kíván maradni, annyit elárulok róla, hogy nőnemű, egy nagyon jó barát(h)nőm és kolléganőm. A kritika teljesen az ő írása, nem nyúltam bele sehol. Olvassátok, véleményezzétek ;)

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Tipikusan az a könyv, amit 1. a pasik nem értenek 2.a nőknek pedig minden életfázisban mást mond. Mást üzen annak a nőnek aki már volt szerelmes de még feleség nem volt, mást annak aki már volt szerelmes és feleség de anya még nem  és mást annak aki már leélt egy fél életet egy ember oldalán és átélte az anyaságot….(de azt minden könyvről el lehet mondani)

Alapdilemma : van az a szerelem ami elsöpör mindent (megunt férjet, társadalmi konvenciókat,anyaságot) de csak a szerelem elég-e a boldogsághoz, az élethez… Minden nőnek el  kellene olvasni ezt a könyvet mielőtt elhagyja a családját.

A lényeg van nekünk az unalmas arisztokrata életet élő Anna (aki Karenina) idősödő férjjel és egy imádott 5 éves körüli kisfiúval és a sors úgy hozza, hogy találkozik a végzetével Vronszkijjal aki szintén arisztokrata unatkozó tisztecske. Szikrázás szerelem, Anna mindent borít. Minden adott a boldogsághoz, pénz, vibrálás, utazás közös gyerek- mégsem megy. A nő (ki más) túl nagy árat fizetett mindezért és bár viszonozzák a szerelmét már azt sem érzi. Szép keretben zajlik a történés, az elején a két szerelmes sorsszerű találkozása is a pályaudvaron indul, ahol valaki vonat alá esik és a kettőjük sztorijának is az vet véget, hogy Anna vonat alá veti magát végső elkeseredésében és zavart állapotában. Mindezt párhuzamosan leköveti egy másik love story, ami nehezen indul de pont ellentétes dinamikája van. Vronszkij megunt Anna előtti jelöltje (Kitty) rájön, hogy jó ember az akit Vronszkij miatt elutasított (Levin) mégiscsak érdekli és szép lassan de biztosan egymásra találnak  lesz szerelem (ha nem is a perzselő mindent felemésztő), házasság gyerek,boldogság. Mindezt (a két párhuzamosan futó,ellentétes dinamikájú és irányú sztorit) még fűszerezi rengeteg tájleírás és korabeli orosz közgazdasági levezetés és gazdaságpolitikai dilemma ami könnyen arra sarkalja az olvasót, hogy letegye és ne kezdjen újra bele.

Mindezek ellenére én már kétszer olvastam és gondolom egyre többem fogják a kezükbe venni a belőle készült új mozi után.