Mautner Zsófi: Főzőiskola alapfok

Az első próbálkozásom a konyhában nagyon égő volt. Szó szerint: lángolva égett a Stahl Judit könyvéből sütött torta, óriási szerencsémre a gázszerelő mester apuka kéznél volt, hogy elhárítsa a problémát, és megvigasztalja hüppögő kislányát. Azóta eltelt kb. 4 év, én pedig az abszolút nulláról szépen lassan elindultam felfedezni Kulinária szépségeit. A hétvégéim ma már a kísérletezés jegyében telnek, mindig sül-fő a konyhában valami finomság, vasárnap délután pedig standard program a sütijárat: azaz a hétvégi termésből a tesóméknak és a mamának járó ellátmány eljuttatása a célszemélyekhez. Hosszú volt az út idáig, és mivel én tényleg könyvből tanultam meg az alapokat (na és persze rengeteg pénzt elvertem főzőiskolára, és még mennyit fogok...), ahogy mondani szoktam Stahl Judittól tanultam főzni, Mautner Zsófitól pedig fűszerezni.

Az első gasztroblog, amit elkezdtem olvasni, az a Chili&Vanília volt, nagy rácsodálkozás volt részemről a konyhaművészet végtelen szépségeire. A mai napig Zsófi a kedvencem, ha nincs ötletem a hétvégi menühöz, "hozzá" szoktam elsősorban fordulni. Természetesen mindkét szakácskönyvét megvettem, és amint megláttam, hogy megjelent egy újabb, azonnal megrendeltem, anélkül, hogy elolvastam volna, miről szól. Jól meglepődtem, amikor megláttam, hogy ezúttal nem a tőle megszokott ízorgia fogadott, hanem alaprecepteket mutat be abszolút kezdőknek. Kicsit mérges voltam magamra, hogy sikerült így benéznem ezt a könyvet, madártej és piskóta már megvolt köszi, csendben letettem a könyvespolcra, és el is feledkeztem róla. Aztán ma délután keresgélés közben levertem a polcról néhány írásművet, és kicsúszott a dvd melléklet  a könyvből, pontosan a lábam elé. Jelnek vettem, és belenéztem. Ott is ragadtam, ahogy illik, vasárnap délutáni programnak tökéletes volt (csúsztam is a sütijárattal, bocs, mama!), és jól rácsodálkoztam arra, hogy mennyi mindent nem csinálok jól. A hagymavágásról is tanultam új praktikát, a főzelék önmagával való sűrítése már ismerős volt egy korábbi receptből, de jó volt feleleveníteni, a szaftos csirkemellen teljesen kiakadtam (végre megtudtam, miért nem lesz mindig olyan száraz az általam sütött husi, legközelebb már a látottak alapján fogok eljárni). A csirkepörköltnek soha nem mertem nekiállni, mindig nagyon bonyolult ételnek tartottam, erre most a saját szememmel láthattam, hogy ez koránt sincs így, úgyhogy a jövő vasárnapi ebéd kérdése eldőlt. És még a piskótáról is kiderült, hogy egy kis citromhéj mennyit tud dobni rajta, és akkor a Zsófi -  féle "szimpla" almás pitéről nem is beszéltem...

Tapasztalt háziasszonyoknak (aki én még nem vagyok) valóban nem sok újat tud mondani ez a hasznos kis könyvecske, azonban kezdő konyhatündéreknek célszerű beszerezni, mert nagy segítséget tud nyújtani az alapok elsajátításához. Nagyon várom már a folytatást! (mert természetesen lesz közép és felsőfok is a főzősuliból!). 

Veiszer Alinda: Bridge Generáció

Startup. Ez az új varázsszó, lépten-nyomon találkozunk vele. De valójában mit is jelent, és vannak-e igazán sikeres magyar cégek, amelyek képesek világsikert elérni? Igen, vannak, nem is egy, ugyanis bármilyen hihetetlen, egy sikeres céghez alapvetően nem pénz kell, hanem egy jó ötlet és végtelen hit, önmagunkban, minden más megoldható. Persze ez nem ennyire egyszerű, de enélkül valóban nem működik semmi. 

A mai, válságokkal terhelt, pesszimista világban nagyon jó érzés igazi sikertörténeteket megismerni, Ez a könyv három ilyen cégről szól, amely Magyarországról indult, a semmiből indultak, nagyon messzire jutottak, és még rengeteg tervük van a jövőre nézve. A Prezi, a Ustream és a LogMeIn történetét ismerhetjük meg dióhéjban a könyvből, melynek címe onnan ered, hogy a három cég közösen létrehozta a Bridge Budapest nevű projektet, melynek lényege, hogy pozitív példákon keresztül megpróbáljanak változtatni a nálunk megszokott szemléleten. Nagyon jó a facebook oldaluk, már figyelemmel kísérem egy ideje, és a Veiszer Alinda által készített interjúk a kedvenceim. Nem volt kérdés, hogy a könyvet is el fogom olvasni, és nem csalódtam, egyáltalán nem marketingkiadványról van szó.

Megismerhetjük a három cég alapítóit, a kezdeteket, a nehézségeket, amelyekből rengeteget tanultak, és sikerre tudták vinni a vállalkozást, sőt mertek nagyot álmodni, és túlléptek az országhatárokon, ma már külföldön terjeszkednek tovább. De a bázis továbbra is Magyarországon maradt, ahogyan őket sem változtatta meg a pénz, a vagyon, továbbra is imádják a munkájukat, és eszük ágában sincs lógatni a lábukat valamilyen puccos yachton. Mert a kihívás kell, és nem a külsőségek. Ilyen is van, bizony!

Tanulságos elolvasni a könyvet, olvasmányos, mégsem felszínes, mindenkinek ajánlom!

László Zoltán: Egyszervolt

Az volt a titkos álmom, hogy én fogom megírni Neil Gaiman Sosehol című regényének magyar változatát. Lekéstem, megelőztek. László Zoltán könyve letehetetlen, és jóval több, mint egy szimpla fantasy.

Karsa Harlan itt él közöttünk, Budapesten. Nem mondhatnám, hogy izgalmas a munkája: egy hullaházban intézi az adminisztrációt. És emlékezetkiesései vannak. Egy este egy egészen jól indult randi után arra tér magához, hogy a lány - egy bizonyos Réka, aki kicsit beteges módon vonzódik a halálhoz - sehol, és ami még rosszabb, a kedvenc motorja is eltűnt. Hívja a rendőrséget, hogy bejelentse a lopást, meg is érkezik egy aktakukac, aki azonban teljesen értelmetlen dolgokról beszél neki, holmi Elhajlókról, meg ilyesmikről. Rövid úton megszabadul az alaktól, azonban hirtelen egy kedves lány tűnik fel az ajtajában, aki rászabadít egy gömböcöt felfalási célzattal. Aktakukac vissza, lányt rezzenéstelen arccal eltesz láb alól. És közben a szoba érdekesen átalakul. És ezzel kezdődnek a kalandok, amelyek olyannyira elfajulnak, hogy hétfejű sárkány, időeltolódások, óriás, kígyótestű nő, és hasonló mesebeli lények között kell megtalálnia a fiúnak a származása titkát, miközben egy valós és egy testetlen barátnő bonyolítja az életét egyszerre...

Zseniális a nyelvezet, izgalmas a történet, szárnyaló a fantázia. Az urban fantasy és a magyar népmesék valami egészen sajátos elegye, amelyben van jellemfejlődés, krimiszál, érzelmek, egy kis társadalomkritika, humor, minden, ami egy jó könyvhöz kell.  

Jó tudni, hogy ilyen jó fiatal íróink vannak, mindenkinek csak ajánlani tudom!